Iskolánk története
Az iskolánk története a Szentandrási Híradó önkormányzati havilapban megjelent D. Kiss Sándor írásai nyomán készült.
A békésszentandrási iskolák története 1940-ig[1]
A kereszténység felvételével a templomok és kolostorok mellett iskolák is működni kezdtek. A középkori magyar művelődésben meghatározó jelentőségű a 996-ban alapított Szent-Márton-hegyi kolostor, amely 1823-tól Pannonhalma néven ismert. Innen indult el a magyarországi irodalom, történetírás. Békés megye távol esett ettől a központtól, ezért itt jóval később jelentek meg az iskolák, még a XV. században is ritkaságszámba mentek. A falvakban az oktatást többnyire a plébánosok és kántorok végezték.
A megye első iskolái Gyulán, Békésszentandráson és Békésen működtek. Békésszentandráson már a XIV. század végén volt iskola, amely a török pusztítás után többször megszűnt és újraindult. A református közösség az újratelepüléssel egyidőben hozta létre iskoláját, ahol kezdetben a lelkész tanított. Az oktatás főként olvasásra, írásra, hittanra és egyházi énekre korlátozódott.
A református iskola 1666-ban a faluban lakó reformátusoknak Szokolay János volt a papjuk, aki egyúttal a tanítást is ellátta. 1719 táján a faluba Kaba községből református emberek költöztek, akiknek 1722-ben már papjuk is volt, Liszkay János. Ő tanította a gyerekeket is.
A római katolikus lakosság 1746-ban telepedett le tömegesen, iskolájukat 1748-ban szervezték meg, amelyet Mrena N. tanítóra bíznak. Az evangélikusok is működtettek iskolát, de az 1746-ban megszűnt, a közösség később elköltözött.
Az államosítás előtt és után[2]
Az 1940-es évek elején jelentős átalakuláson ment át a magyar közoktatás. Az 1942-es tanterv és az 1946-ban bevezetett nyolcosztályos általános iskola az egységesebb műveltséget szolgálta, megszüntetve a polgári iskolát és a gimnázium alsó négy osztályát.
Békésszentandráson az 1947–48-as tanévben az iskolák állami, egyházi és községi fenntartásban működtek több tanteremmel (állami kézben volt 2 tanterem (Horga-Atalaki és Szentesi úti). A református vallási felekezet kezében 2 tanterem (Kálvin úti). Az ág. hitv. evangélikus felekezet kezében 1 tanterem (Furugyi). Községi kézben 2 tanterem (Nádasoldali)). Az oktatás színvonalát az iskolák összevonásával, államosításával, felszerelésük javításával és a szakosított oktatás bevezetésével kívánták emelni. Az államosítás előtt az oktatás osztálytanítással folyt. Ez abban állt, hogy egy tanító minden tantárgyat maga tanított az osztályban, és így a tanulók egységes nevelési eljárással találkoztak. Kevesebbet kaptak az ismeretekből, de alaposabban el tudták sajátítani.
Az államosított általános iskola Békésszentandráson
Az 1948. évi XXXIII. törvény az összes iskolát államosította, megszüntetve a felekezeti megosztottságot. Az összevonások lehetővé tették a tanárok szakosodását és a szakrendszerű oktatás bevezetését. A tantermek szétszórtsága és hiánya sok nehézséget okozott. Az iskolát Lóránt Gyula igazgató és Györgyjakab Endre igazgatóhelyettes szervezte, miközben a pedagógusok továbbképzése is folyamatos volt.A tanárok egész nap több épület között közlekedtek, az osztályok nagy létszámmal működtek, mégis jó fegyelem és kiemelkedő tanulmányi eredmények jellemezték az iskolát. Több mint 600 tanuló tanult 14 tanteremben, bel- és külterületi iskolákban (A tantermek a következő helyeken voltak: Kálvin, Szent András, Szent István, Dunay, Szent Imre, Szent Erzsébet, Széchenyi úton és a Hősök terén. A belterületen most már egy igazgatás alatt a 4 tanyai iskolával (Furugyi, Nádasoldali, Szentesi úti, Horga-Atalaki). Az iskola élete pezsgő volt. Az oktatás szakos tanárok irányításával zajlott:
- magyar irodalom és történelem: Magyar Anna,
- matematika, fizika, kémia: Paraszt Lajos
- biológia, földrajz: Lengyel Jenő és Marosi Péter
- rajz, gazdasági ismeretek: Adrián József, majd Bencsik István
- ének és az énekkar: Györgyjakab Endre
- testnevelés: Csikós Györgyné, Jamiárik György és Janurik Mihály
A tanterem hiánya évekig rányomta bélyegét az iskolánk munkájára. A tanteremhiányt ideiglenes megoldásokkal enyhítették. Először 1-2 termet a szőnyegszövő gyárban kapott az iskola. Majd amikor 1953-ban a Léderer-kastélyban megszűnt a SZÖVOSZ iskola, egy egész új lehetőség nyílt meg iskolánk részére, 12 tanterem és 1 kisebb tornaterem került az oktatás, a napközi ellátás céljára. 1953-ban még egy 2 tantermes új iskola is épület a Szent László utcában. 1965-ben megkezdődött a tanyai iskolák körzetesítése a szarvasi járásban. A megszüntetett tanyai iskolák tanulóit a kastélyban berendezett diákotthonban szállásolták el. 1968-ban még 2 tanterem épült aszövőgyárnak épített U alakú épülethez, valamint a meglévő tantermek bővítésére került sor. 1975-ben sok társadalmi segítséggel tornaterem épült.
Az 1977-78-as években egy új iskola építését vették tervre. Az új iskolát 1982. február elején adták át. Az iskola hosszú ideig Békésszentandrási Általános Iskola néven működött. Dr. Lovász György igazgató kezdeményezésére 1990. június 2-ától felvette a Hunyadi János Általános Iskola nevet, mivel a település egykor a Hunyadiak birtoka volt. A névadást emléktábla örökíti meg. Azóta minden év júniusának első hetében Hunyadi-napokat rendezünk.[3]
[1]Szentandrási Híradó 1995. június I. évf. 3. szám 8. oldal https://epa.oszk.hu/01600/01647/00310/pdf/EPA01647_szentandrasi_1995_06.pdf
[2] Szentandrási Híradó 1995. július I. évf. 4. szám 10.-11. oldal https://epa.oszk.hu/01600/01647/00311/pdf/EPA01647_szentandrasi_1995_07.pdf
[3] Szentandrási Híradó 1995. augusztus I. évf. 5. szám 13. oldal https://epa.oszk.hu/01600/01647/00312/pdf/EPA01647_szentandrasi_1995_08.pdf
[4] Forrás: https://www.historicgarden.net/?orszag=1&megye=3&varos=134&nyelv=pgevtbghq