Iskolánk 7. osztályos diákjai a gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium hetedikeseivel 2025. május 5-9-e között a Határtalanul! pályázat jóvoltából tanulmányi kiránduláson vehettek részt Erdélyben 6.755.600 Ft állami támogatásnak köszönhetően. A Határtalanul! pályázatot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hirdette meg, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága megbízásából.
Kirándulásuk témája: Irodalmi és történelmi kalandozások Erdélyben. Fontosnak tartották, hogy a tanulók megismerjenek olyan magyar területeket, emlékhelyeket, melyek Trianon után Magyarország határain kívül kerültek.
„Ott ahol, zúg az a négy folyó…
Egy ezredévről mond mesét a szél.”
Az indulás napját HATÁRTALAN izgalommal vártuk.
Első megállónk a Király-hágó volt, mely Erdély kapuja. Csodálatos látvány tárult elénk „Erdélyországra”. „A kincses városba”, Kolozsvárra érve a Hunyadiak nyomába eredtünk. A Mátyás-szobornál koszorút helyeztünk el, illetve Arany János Mátyás anyja című balladájából idéztünk. Felkerestük Mátyás szülőházát, s megcsodáltuk a felújított Szent Mihály-templomot. Elsétáltunk a Babes-Bolyai Egyetemhez is.
Első napunk következő állomása a tordai sóbánya volt. Csodálatos látványt nyújtott hatalmas méreteivel. Utunkat folytatva a Tordai-hasadékot láthattuk a távolban, miközben idegenvezetőnk felelevenítette a Szent László-legendát. Az Aranyos-patak mentén haladtunk tovább Torockó felé. Megcsodáltuk a Székelykő hatalmas sziklatömbjét. Az esti órákban érkeztünk Nagyenyedre, első szálláshelyünkre.
A Maros mentén kanyargós utakon értünk a második napon Marosvásárhelyre, a történelmi Magyarország szecessziós városába. Utunk folytatódott a Küküllő mentén, mígnem a Sóvidék központjába érkeztünk, a szovátai Medve-tóhoz. Jót gyalogoltunk a tó körül, élveztük a tájat, a napsütést, a nyugalmat. Parajdon Áprily Lajosról a gyomai diákok emlékeztek meg.Majd Korondra mentünk, ami a fazekasságáról híres. Farkaslakán fejet hajtottunk Tamási Áron sírjánál a koszorút elhelyezve. Sajnos, itt már utolért minket az eső, így a buszban hallhattunk előadást az író életéről, munkásságáról. Székelyszentlélekre értünk, ahol három estét töltöttünk.
Borús időben indultunk a Hargitán át Csíkszeredába. Az Olt folyón keltünk át. A Mikó-vár néprajzi kiállításával kezdődött a harmadik nap. Eljutottunk Csíksomlyóra, a kegytemplomba. Megtekintettük, megérintettük a legendás Mária-szobrot, idegenvezetőnk elmesélte a könnyező Szűz Mária-legendáját. A templomban elcsendesedtünk, s közösen imádkoztunk. Hálát adtunk, hogy eljuthattunk Erdélybe. Ákos és Szabolcs énekére mindenki felfigyelt. Napunk utolsó állomása Székelyudvarhely volt, ahol napsütés fogadott minket. A város központjában található Hősök parkjához sétáltunk a patkó alakú téren. Itt elénekeltük a Székely himnuszt, megkoszorúztuk Csaba királyfi és Hunyadi János mellszobrát. Szállásunkra érve házigazdánk pityókás kenyérrel várt bennünket, amit szemünk előtt vett ki a kemencéből és”szentelt meg. „
Negyedik napunkon a reggelt Szejkefürdőn kezdtük, ahol Orbán Balázs,” a legnagyobb székely „sírjához csodálatos székelykapuk alatt juthattunk el, koszorúval tisztelegtünk emléke előtt. Szerpentines út vezetett a Békás-szoroshoz.
A Békás-szorosban a minket körülvevő sziklafalak között tettünk sétát a csobogó patak mentén. A szemerkélő eső ellenére is élmény volt! A Gyilkos-tó látványa a borús idő ellenére is mesés volt.
Utunkat a Gyimesekbe vettük.Gyimesbükkre érve a Kontumáci-kápolnához, az Élet, Hit és Nemzet kapujához, valamint a kopjafa sorhoz másztunk fel. Idegenvezetőnktől megtudhattuk, hogyan lett az ezeréves határ zarándokhely, megtekintettük a 30-as határőrházat – a MÁV egykori legkeletibb határállomását, a restaurálás alatt álló Rákóczi-várat.
Az ötödik nap reggelén búcsút vettünk Székelyszentlélektől. Fehéregyházánál megkoszorúztuk Petőfi Sándor emlékművét. Gyulafehérvárra értünk, az erdélyi érsekség székhelyére. A Szent Mihály-székesegyházban tisztelegtünk Hunyadi János előtt. A koszorú elhelyezésével emlékeztünk a hadvezérre, iskolánk névadójára. Hazafelé úton „magos Déva vára” előtt részleteket szavaltunk a tanult balladából. Déván meglátogattuk a Szent Ferenc Alapítvány Magyarok Nagyasszonya Kollégiumát. Dorottya mesélt nekünk az itt lakók mindennapi életéről, helyzetéről. Átadtuk neki adományainkat. Utunkat Araddal zártuk. Megálltunk emlékezni és tisztelegni az aradi vértanúk előtt a Megbékélés parkjában. Az út hosszú volt, de vidáman telt, volt alkalmuk a gyerekeknek egymást megismerni. A felnőttektől egész heti viselkedésükért dicséretet kaptak.
Megismerkedtek a teremtett és épített világ örökségeivel, a természeti, a történelmi, a kulturális emlékekkel. Gazdagodtak: élményekben, barátságokban, természeti szépségekben, tudásban.
Meséltek és meséltek itthon… HATÁRTALAN élményekben volt részük.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Naplemente Kft., a Kárpáteurópa Utazási Iroda, iskolánk dolgozói és a szülők támogatását, hogy eljuthattunk e csodás kirándulásra.
